Premužićeva staza

VELEBIT - PREMUŽIĆEVA STAZA INFO			MAIN PAGE

OUR PREMUŽIĆ HIKING	INFORMACIJE O VELEBITU	INFORMÁCIÓK A VELEBITRŐL	INFORMATION ABOUT VELEBIT
OUR PREMUŽIĆ HIKING		A fordítás tartalmának a helyességéért nem vállalok felelősséget. (Ámon Klára)	I do not take reponsibility for the proper content of the translation. (Klara Amon)


1.	PREMUŽIĆEVA STAZA je remek-djelo graditeljstva, građena od 1930 do 1933 Proteže se od Zavižana do Oštarija u dužini od preko 50 kilometara prolazeći kroz najljepše i najnepristupačnije predjele Velebita ujednačenom visinom, gotovo bez uspona i silazaka. Trasirao ju je ing. Ante Premužić, a gradili su je velebitski stanovnici za dobru plaću koju je osigurao Ivan Krajač, tadašnji ministar turizma Kraljevine Jugoslavije i poznati zagrebački planinar.	A PREMUZSICS ÖSVÉNY építészeti remekmű, amely 1930 és 1933 között épült Az ösvény a Zavižantól Oštarijáig húzódik, 50 km hosszúságban, a Velebit legszebb és legvadabb részein halad, körülbelül egyforma magasságban, emelkedők és lejtők alig vannak. Az ösvényt Ante Premužić mérnök tervezte, és a helyi lakosok építették, akik fizetését az egykori Jugoszláv Királyság turisztikai minisztere, Ivan Krajać biztosította, illetve ismert hegymászók is fizették.	The PREMUŽIĆ TRAIL is an architectural masterpiece, built between 1930 and 1933 The trail stretches from Zavižan to Oštarija, in a length of 50 kilometer, passing through the most beautiful and wildest areas of Velebit, approximately in the same alitude, almost no ascents or descents. The trail was designed by engineer Ante Premužić, and built by the local inhabitants whose salary was ensured by Ivan Krajać, the former minister of tourism in the Kingdom of Yugoslavia and by famous mountaineers.
	"Tko bude u budućnosti ovim lijepim i komodnim putem prolazio, jedva će si moći da predstavi trud i napore, koje su morali da podnesu pioniri, koji su se kretali ovim teško prohodnim terenom bez ikakvih staza..." Dr. Ivan Krajać, Hrvatski planinar, 1931	"Aki, aki ezen a szép és kényelmes ösvényen végimegy majd egyszer, az nehezen tudja majd elképzelni mindazt az erőfeszítést, amelyet az egykori úttörők itt véghez vittek, amikor erre a rögös, úttalan tájra betették a lábukat..." Dr. Ivan Krajać, horvát hegymászó, 1931	"Whoever may want to walk on this beautiful and convenvient trail in the future, will barely be able to imagine the efforts what were submitted by the pioneers who were moving in this rugged terrain without trails ..." Dr. Ivan Krajać, Croatian mountain climber, 1931
	Prije više od 70 godina vizija nekolicine planinara, istraživača i zaljubljenika u priorodu i Velebit postala je stvarnost. Nekoć najnepristupačniji dijelovi Velebita postali su dostupni svima - dovršen je uzdužni visinski planinarski turistički put!	Több mint 70 évvel ezelőtt, az egykori hegymászók, kutatók, természetszeretők és Velebit-rajongók álma valóra vált. A Velebit legelérhetetlenebb részei mindenki számára elérhetővé váltak, a magas hegyekben hosszanti irányban futó ösvény megépítésével.	Before more than 70 years, the vision of a few climbers, explorers, nature lovers and Velebit fans became reality. The most inaccessible parts of Velebit became available to everyone, due to a longitudinal trail, leading in the high mountain, which was completed.
	MILIJUNI GODINA ZAPISA U KAMENU Stvaranje Velebita započelo je prije 260 milijuna godina taloženjem i postupnim očvršćavanjem karbonatnih naslaga u plitkom moru. Taj je proces trajao oko 200 miljuna godina, nakon čega su se stijene počele izdizati iznad morske raznie. Tako je zapoćeo rast planine koji traje još i danas. Duž Premužićeva staze mogu se vidjeti stijene koje su stvarane u mirnim morskim okolišima (vapnenci i dolomiti), ali i stijene koje svjedoče o snažnim tektonskim pokretima koji su izazvali njihovo izdizanje, lomljene i odronjavanje (jelar breče).	ÉVMILLIÓK TÖRTÉNELME A KÖVEKBEN A Velebit kialakulása 260 millió évvel kezdődött, amikor mészkőtörmelék rakódott le a sekély tengerben, majd megszilárdult. Ez a folyamat mintegy 200 millió évig tartott, mely után a sziklák robbanásszerűen kiemelkedtek a tengerből. A hegy keletkezésének így kezdődött, és ez a folyamat még ma is tart. A Premuzsics ösvény mentén vannak olyan sziklák, amelyek csendes, sekélytengeri környezetben keletkeztek (mészkő, dolomit) és vannak olyan sziklák is, amelyek a földmozgások által kiemelkedtek, összetörtek, elcsúsztak (Jelár breccsák).	MILLIONS OF YEARS WRITTEN IN THE STONES The creation of Velebit began 260 million years ago by the deposition and gradual solidification of carbonate sediments in shallow water of the sea. This process lasted about 200 million years, and after that th big rocks elevated from the sea. This was how the creation of the mountain has been started, and still ongoing even today. .Along the Premužić Trail there are rocks which were created in a quiet marine environment (limestones and dolomites) and also other rosks which testity the strong tectonic movements which resulted their elevation, crashing and sliding (Jelar breccias)
	RIZNICA BIOLOŠKE RAZNOLIKOSTI Sjeverni Velebit je pravi prirodni botanički vrt. Na malenoj površini ovdje su se razvile brojne biljne vrste i zajednice. Jednako raznolike su životinje i gljive Sjevernog Velebita. Uzrok ovolikom bogatstvu živoga svijeta Velebita je njegov zemljopisni položaj - na ovom se prostoru "suradaju" primorska i kontinentala klima, stvarajući raznolike ekološke uvjete kojima su se prilagodile brojne vrste. Premužićeva staza otkriva djelić toga bogatsva vodeći vas kroz različite tipove šuma i travnjaka, gole stjenovite glavice i krajobraze koje je stoljećima stvarao i čovjek.	A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG KINCSESHÁZA Az Észak-Velebit egy valódi botanikus kert. Itt kis területen sokféle növényfaj és növényközösség fejlődött ki. És hasonlóan sokféle állat és gombafajta él itt. Az élet rendkívüli gazdagsága a Velebitben annak köszönhető, hogy ezen a területen "együttműködik" a kontinentális és a mediterrán klíma, és ez egy sor környezeti feltételt teremt, amelyhez az élőlények alkalmazkodnak. A Premužić ösvény felfed egy részt a Velebit gazdagságából, átvezet minket a különböző erdőkön, füves pusztákon, sziklás területeken és kopár tájakon, amelyeken évszázadokon keresztül az ember is munkálkodott.	THE TREASURY OF BIOLOGICAL DIVERSITY Northern Velebit is a true natural botanic garden. Here, in a small area several species of plants and plant communities have developed. Similarly there are many type of animals and fungi in the Northern Velebit. The great richness of life in Velebit is due to its geographical location. In this area there is a "cooperation" of continental and maritime clima which is creating a variety of environmental conditions and many species are adapting to those. Premužić trail reveals a fraction of this wealth of leading you through the different types of forests and grasslands, rocky head and a bare landscape which for centuries has created a man.

2.	Raskoš of krša Prepoznatljivost i osobita ljepota Velebita očituju se u njegovom krškom reljefu, stvorenom zahvaljujući ponajprije snazi vode. Voda obogaćena otopljenim ugljičnim dioksidom mehaničkom i kemijskom snagom razarala je i otapala karbonate stijene na površini reljefa i u dubinima velebitskog podzemlja. Tako su na površini nastale bezbrojne škrape, ponikve, glavice, kukovi i grede, a u podzemlju mnoge jame, špilje, jezera i rijeke. Ponikve ili vrtače su česta pojava na površini krških terena. To su ljevkasta udubljenja pretežno nastala urušavanjem krova podzemnih šupljina zbog mehaničkog i kemijskog djelovanje vode u tektonski poremećenim terenima. Duž staze se mogu vidjeti ponikve različitih oblika i dubina, od onih dubokih svega par metera do onih od gotovo stotinu metara dubine.	A karszt gazdagsága A Velebit elismert és egyedülálló szépsége a karszt-felszínnek tulajdonítható, amelyet a víz ereje alakít. Az oldott karbon-dioxidban gazdag víz, mechanikus és kémiai erejével roncsolja az oldható karbonát köveket a felszínen, és a Velebit földalatti mélységeiben. A felszínen számtalan repedést, mélyedést, kiemelkedést, vájatot hoz létre, és a föld alatt barlangokat, üregeket, tavakat és folyókat alakít ki. A dolinák vagy víznyelők nagyon jellemzők a karszt-világban. Ezek olyan mélyedések, amelyek a földalatti barlangok tetejének a beomlásakor keletkeznek, a víz mechanikai és kémiai ereje következtében, a tektonikus mozgásban levő földrétegben. Az ösvényen sétálva különböző formájú és mélységű dolinákat láthatunk, a néhány méter mélytől a közel száz méter mélyig.	The richness of Karst The recognizable and distinctive beauty of Velebit is reflected in its karst reliefs which are made by the power of water. The water enriched with dissolved carbon dioxide, with its mechanical and chemical strength is destroying the solvent carbonate rocks on the surface and in the depths of the underworld Velebit. On the surface it caused numerous cracks, sinkholes, peaks, hips and ridges, and under the ground caves, holes, lakes and rivers. Dolines or sinkholes are common in the area of karst terrain. These are holes mainly resulted from the collapsing of the roofs of the underground caves, due to mechanical and chemical action of water in the tectonically disturbed terrain. Along the trail you can see sinkholes of various shapes and depths, from the ones of few meters deep to those ones which are nearly a hundred meter deep.

3.	Mali graditelji velike planine Dok prolazite ovom stazom zamislite plitko more i milijarde sićušnih organizama u njemu. Upravo od njih je sazdana ova planina. U procesu stvaranja karbonatih stijena najvažniju ulogu su imali bezbrojni organizmi čiju su skeleti i ljušturice građeni od minerala aragonita i kalcita. To su najčešće bile alge, puževi, školjkaši, žarnjaci i korjenonošci. Nakon uginuća organizama, njihove ljušturice i skeleti, često razdrobljeni energijom valova, taložili su se na dnu mora. Tako su stvorene ogromne mase vapnenačkih taloga. Njihovim očvršćavanjem nastale su stijene vapnenci. Cirkulacijom vode obogaćene magnezijevim i karbonatim ionima kroz vapnence, mjestimično je dolazilo do potiskivanja minerala kalcita mineralom dolomita i nastale su stijene dolomiti.	A nagy hegyek kis építői Míg az ösvényen sétáltok, képzeljük el a sekély vizet és benne a piciny organizmusok milliárdjait. Ők építették a lélegzet elállítóan szép hegyeket. A mészkősziklák kialakulásának folyamatában fontos szerepet játszott a számtalan organizmus, amelyek csontváza és kagylóhéja ásványokból, aragonitból és kálcitból áll. Közülük a leggyakoribbak az algák, a csigák, a kagylók, a csalánozók és az amőbák. Az organizmusok elpusztulása után a csontvázak és kagylóhéjak, az állandó hullámzás hatására, a tenger fenekén rakódtak le. Ott a vastag mészlerakódás megszilárdult, és így keletkeztek a mészkőrétegek. A magnézium és karbonát ionokban gazdag víz cirkulációja esetenként ásványok és kálcitok benyomódását okozta, és így formálódtak a mészkősziklák.	The little builders of the big mountains While you are walking on this trail, just imagine the shallow water and the billions of tiny organisms in it. Those built the breathtaking mountains. During the process of creating carbonate rocks the most important role was played by the countless organisms whose skeletons and shells are made of minerals, aragonite and calcite. These are most often algae, snails, mussels, cnidaria and rhizopodia. After the death of organisms, their shells and skeletons, often by the fragmented energy of waves, were deposited at the bottom of the sea. So they created agromne mass of limestone deposits. Their solidification created limestone rocks. The circulation of water enriched with magnesium and carbonate ions through the limestone, occasionally caused the suppression of mineral calcite, mineral dolomite and such way were the dolomite rocks.

4.	Novi život U, na prvi pogled, beživotnim starima deblima naprosto buja život. Ona su dom brojnim vrstama, od onih većih poput sova, djetlića ili šišmiša, do mnoštva malih kukaca, pauka i gljiva. Umiranje stabala je prirodan proces. Stara i trula ležeća i stojeća debla predstavljaju i zaklon za mnoge vrste. Postojanje takvih stabala u šumi povećava biološku raznolikost. Zato se ona u strogo zaštićenim područjima poput rezervata i nacionalnih parkova ne uklanjaju iz ekosustava.	Új élet Az öreg, első látásra életteleneknek tűnő farönkökön virágzik az élet. Ezek otthont adnak nagyobb fajoknak, mint a bagoly, harkály és denevér, valamint sok kis rovarnak, póknak és gombának. A fák halála természetes folyamat. Az öreg korhadt fekvő és álló fák menedéket jelentenek sok élőlénynek. Az ilyen fák létezése az erdőben a biodiverzitást segíti. Ezért a védett területeken, mint a nemzeti parkok és rezervátumok, szigorúan tilos elszállítani ezeket az ökoszisztémából.	New life On the old trunks which are lifeless at a first glance, life just flourishes. They provide home for many species: the larger ones, such as owls, woodpeckers and bats, and many small insects, spiders and fungi. The death of trees is natural process. Old and rotten, lying and standing trees provide shelter for many species. The existence of such trees in the forest supports the biodiversity. Therefore, in the protected areas like national parks and reserves, it is in strictly forbidden to remove those from the ecosystem.

5.	Divovi na kamenu Kako golema živa bića, poput ovih dvadesetak metara visokih i nekolika tona teških smreka, žive na golim strmim kamenim blokovima, bez gotovo imalo tla? Od nicanja pa do ugibanja ova su stabla u stalnoj potrazi za malo tla zadržanog u pukotinama stijena, iz kojeg crpu vodu i hranjive tvari. Rastući, korijenje čvrsto obavija ogromno kamenje, sjedinjujući se s njim. Kad se sruši, ovako stablo sa sobom često izvali i kamene blokove na kojima je raslo.	Óriások a köveken Hogyan képesek ezek a hatalmas élőlények, a borókák - amelyek magassága akár húsz méter és súlya több tonna is lehet – megélni a puszta, lapos nagy köveken, majdnem teljesen föld nélkül? A csírázástól halálukig ezek a fák egyfolytában keresik a földet, ami a sziklák réseiben gyűlik össze, és ahonnan vizet és tápanyagot gyűjthetnek. Növekedés közben a gyökereikkel szorosan átkarolják a nagy köveket és velük egységet alkotnak, Amikor kidőlnek ezek a fák, sokszor magukkal rántják a nagy sziklát is, amelyen éltek.	Giants on the stones How can live such huge creatures, like the junipers - which are sometimes twenty meters high and weigh several tons - on the bare steep slabs of stone, almost without soil? From germination until their death, those trees are in constant search for a bit of soil retained in the crevices of rocks, from which derive water and nutrients. While growing, their roots tightly wrap huge stones and unify with those. When such trees fall, they often draw with themselves the large stone on which they grew.

6.	Trag vode u kamenu Raznolikost i mnogobrojnost škrapa Sjevernog Velebita jedan su od najljepših zapisa djelovanja vode u kamenu. Škrape ili grižine su najrasprostranjeniji krški oblik na području Sjevernog Velebita. To su žljebasta udubljenja u stijeni koja nastaju otapanjem karbonatnih minerala u vodi obogaćenoj ugljičnim dioksidom. Veličina i oblik škrapa ovise o sastavu stijene, nagibu padine, stupnju raspucanosti stijene i količina oborina. Za razliku od škrapa oštrih bridova (rebraste, zidne), postoje i one sa zaobljenim bridovima, oblikovane ispod sloja tla (ekshumirane škrape).	A víz nyoma a köveken Az Észak-Velebit szikláinak változatossága és sokfélesége a víz formáló munkájának az eredménye. A hasadékok a leggyakoribb karszt-formációk az Északi Velebitben. Ezek olyan csatornaszerű mélyedések a sziklában, amely a karbonát ásványok kioldásával jön létre a karbon-dioxid tartalmú víz hatására. A repedések mérete és alakja függ a szikla összetételétől, a dőlésszögétől, a deformáció mértékétől és az esőzéstől. Vannak éles szélű sziklák (bordázott falak), és vannak lekerekített szélűek, amelyek formája a föld alatt jött létre (exhumálódott repedések).	The trace of water in the stones The variety and multiplicity of rocks in the Northern Velebit is one of the finest result of the water’s forming work in the rocks. Cracks are the most frequent form of the karst area in the Northern Velebit. These are the gutter depressions in the rock, formed by dissolution of carbonate minerals in water enriched with carbon dioxide. The size and shape of the cracks depend on the composition of the rocks, the slope angle, the degree deformations and the rainfall. There are rocks with sharp edges (ribs, wall), and there are those with rounded edges, formed under a layer of soil (exhumed cracks).

7.	Pogled prema Lici S ovog se mjesta pruža lijep pogled na najviši vrh sjevernog Velebita, Mali Rajinac, koji se nalazi izvan granica Nacionalnog parka Sjeverni Velebit. Odavde se za lijepa vremena mogu vjideti i vrhovi ličkih brda, udaljeni tridesetak kilometara.	Kilátás Likára Erről a pontról szép kilátás van az Északi Velebit legmagasabb pontjára, a Mali Rajinac csúcsra, amely kívül esik az Északi Velebit Nemzeti Parkon. Szép időben innen látni lehet a Lika hegyek vonulatát, 30 kilométeres távolságban.	View to Lika From this place there is a nice view of the highest peak of northern Velebit, Mali Rajinac, which is located outside of the National Park of Northern Velebit. If the weather is nice from here you can see the top of the mountains of Lika, situated about thirty kilometers.

8.	Smreka ili jela ? Znate li koje drvo ukrašavamo tijekom blagadana? Božićno drvce najčešće nije ni bor, niti jela, već uglavnom smreka. Na ovom se mjestu vrlo lijepo mogu uočiti između smreke i jele. Izgled: Smreka (Picea abies) je redovito piramidalnog oblika, a starija stable imaju ravni vrh, koji se naziva „rodino gnijezdo”. Iglice: romboidne u presjeku; bez voštanih pruga; šiljasta vrha Češeri: Smreka: vise; sjemenke ispadaju; pojednačno, a češeri otpadaju cijeli Jela: uspravni su; češeri ne otpadaju cijeli, već češerove ljuske otpadaju pojedinačno skupa sa sjemenkom Grančice: Smreka: nakon otpadanja iglica ostaju izbočine Jela: ostaju glatke nakon otpadanja iglica	Lucfenyő vagy jegenyefenyő? Tudod-e, hogy melyik fa teszi széppé a karácsonyi ünnepeket? A karácsonyfa nem boróka, de nem is jegenyefenyő, hanem többnyire lucfenyő. Itt láthatók a lucfenyő és a jegenyefenyő jellegzetességei. Megjelenés: A lucfenyő szokásosan piramis alakú, idős korában a teteje lapos, úm. „gólya fészek”. Tűlevelek: a tűlevelek kétirányban helyezkednek el, viaszrétegük nincs, a végük szúrós Toboz: Lucfenyő: a toboz hosszúkás, lelógó; magjait szétszórja; a toboz egészben esik le Jegenyefenyő: a toboz felfelé áll, és nem esik le egészben, hanem pikkelyek esnek le a magokkal Ágak: Lucfenyő: a tűlevelek helye rücskös Jegenyefenyő: a tűlevelek helye síma	Spruce or fir? Do you know which trees decorate our Christmas season? Christmas tree is not usually pine or fir, but mostly spruce. Here you find description for the characteristics of spruce and fir. Appearance: Spruce (Picea abies) has a regular pyramidal shape, older trees have a flat top part, so called "stork nests." Needles: needles on two sides, without wax cover, the end is spiky Cones: Spruce: The cones are long-hanging; the seeds fall out one by one; the cone falls down as a whole Fir: The cones are standing, and do not fall down as a whole, but it isloosing small parts with the seeds Twigs: Spruce: after loosing the needles the surface remains bumpy Fir: after loosing the needles the surface remains smooth

9.	Gola stijena ? Koliko ste puta čuli ili upotrijebili izraz „gola stijena”? Je li baš tako? Pogledajte bolje – gotovo svaki kvadratni centimetar ove stijene prekriven je živim bićima. Svaki lišaj predstavlja suživot (simbiozu) dva tipa organizama. Jedan „partner” su alge ili modrozelene alge – one vrše proces fotosinteze stvarajući hranu (glukozu). Drugi organizam u lišaju su gljive – one štite od ekstremnih uvjeta u okolišu te učvršćuju lišaj za podlogu. Neke vrste lišaja su jestive, neke ljekovite, a od nekih se proizvode mirisi i prirodne boje. Lišaji mogu biti najrazličitijih oblika i boja. Mnoge od njih možete vidjeti i u Sjevernom Velebitu, Žive na stijenama, tlu, ili obraštaju koru drveča. Lišaji su bioindikatori – pokazuju nam kakvi uvjeti vladaju u okolišu. Vrlo su osjetljivi na onečišćenje zraka, a njihovo je prisusvo znak zdravog i očuvanog okoliša. Vrsta Lobaria pulmonaria pokazatelj je starih, prirodnih šuma, u kojima nema smeče.	Puszta kövek? Hányszor hallottuk már azt a kifejezést: "csupasz szikla"? Valóban igaz ez? Tüzetesebben megnézve a kövek szinte minden négyzetcentiméterét élőlények borítják. Minden zuzmóra az együttélés (szimbiózisban) jellemző. Az egyik "partner" az algák és a kék-zöld alga, amelyek a fotószintézis folyamatában tápanyagokat állítanak elő (glükóz). Egy másik csoport a gombák. Ezek védik a szélsőséges környezeti feltételektől és erősítik a talajt. Egyes zuzmó fajok ehetőek, néhány gyógyítóhaású, és néhány élénkszínű és illatú. A zuzmók formája és színe változatos. Sok zuzmó van az Észak-Velebitben, ahol a sziklákon, a talajon vagy a fák kérgén élnek. A zuzmók bioindikátorok, megmutatják milyen körülmények uralkodnak a környezetben. Nagyon érzékenyek a légszennyezésre, és mindenekelőtt jelzik az egészséges és jól megőrzött környezet létét. Az egyik fajtája, a tüdőzuzmó (Lobaria pulmonaria), amely a régi, természetes erdőkben nő, ahol nincs szemét.	Bare stones? How many times have you heard or used the phrase "bare rock"? Is it really so? Look at the stones carefully, almost every square inch of the surface are covered by living beings. Each lichen is a co-living organism (symbiosis). One of the "partners" is the algae or the blue-green algae – which are using the process of photosynthesis, producing food (glucose). Another type is the fungi - they protect against extreme conditions in the environment and strengthens the substrate. Some species of lichens are edible, some healing, and some produce natural colors and fragrances. Lichens can be of various shapes and colors. Many of them can be seen in the North Velebit, they live on rocks, soil, or grow on the crust of trees. Lichens are bioindicators – they show us what onditions are prevailing in the environment. They are very sensitive to air pollution, and they are the primary sign of a healthy and well-preserved environment. Type of Lobaria pulmonaria is an indicator of old, natural forests, where there is no garbage.

10.	Vidite li prašumu? Pred vama je izvorna, nedirnuta šuma bora krivulja. Ova malena stabla bora mogu biti stara i stotine godina!. Zbog dugog trajanja snijega i jakog vjetra, na vršnim dijelovima planine ne može se razviti visoka šuma. Stabla imaju oblik grmova, a njihova su debla polegla, zavijena i kvrgava. Takve male i kržljave biljke, bez obzira na vrstu, nazivamo klekovinom. Bor krivulj (Pinus mugo) raste isklučivo u planinskim predjelima Hrvatske, gdje čini gornju granicu šumske vegetacije iznad 1350 m visine. Biljna zajednica klekovine bora krivulja s planinskom kozokrvinom raste na planinskim vrhovima, stjenovitim glavicama i padinama. U njoj nalazimo mnoge biljke prilagođene hladnim uvjetima (borealne i arktičke vrste).	Látjátok a dzsungelt? Íme az eredeti, érintetlen törpefenyő (Pinus Mugo) erdő. Ez a kicsiny fenyő akár száz évig is elél! A hosszú hószezonnak és az erős szeleknek köszönhetően a hegycsúcsok térségében nem nőnek magas erdők. A fák cserje formájában nőnek, és koronájuk szétterülő, tömör és göcsörtös. Ezeket a kis, satnya növényeket összefoglalóan kúszónövényeknek hívják. A törpefenyő (Pinus mugo) Horvátországban csak a magashegyi területeken él, ahol már véget ér az erdő-vegatáció, 1350 m-es magasság felett. A törpefenyők és loncfélék növényközösségei a hegycsúcsok, sziklás hegyek és lejtők területein élnek. Vannak közöttük olyan növények is, amelyek a hideg időjáráshoz adaptálódtak (északi és sarkvidéki fajták)	Can you see the jungle? You can see in front of you the original and untouched dwarf pine (Pinus Mugo) forest in front of you.This little pine tree can live even for hundred years! Due to the long duration of snow and the strong winds, the peak areas of the mountains can not develop high forests. Trees take the form of shrubs, and their trunks are prostrate, wrapped and snagged. These small and stunted plants, regardless of the type, are called creeping plants. Dwarf pine (Pinus mugo) grows only in the mountainous regions of Croatia, where is the upper limit of forest vegetation, above 1350 m altitude. The plant communities of dwarf pine and mountain honeysuckle grow on mountain peaks, rocky hilltops and slopes. Among them there are plants adapted to cold conditions (boreal and arctic species).

11.	Umijeće starih majstora Nalazite se na najvišoj točki Premužićeva staze. Savršeno osmišljena i projektirana, građena bez suvremenih strojeva, betona i cementa, djelo je ljudskih ruku i predstavila istinsko umijeće slaganja kamena što su ga generacijama razvijali ljudi velebitskog Podgorja. Izgradnjom uzdužnog velebitskog turističkog puta inženjer Ante Premužić svima je omogućio lagan pristup u samo srce Velebita. Tijekom četiri godine gradnje staze, od 1930 do 1933 godine, za svaku je njezinu dionicu unajmljivao domaće majstore, uglavnom Podgorce, stanovike sela s primorske strane Velebita, vične obradi kamena. Radnici su na terenu provodili i po nekoliko tjedana. Gradnja staze bila je dobro plaćen posao, i za podgorske je obitelji s mnoštvom djeca bila doslovce spasonosna, jer je u to doba tamo vladalo siromaštvo. Djelo njihovih ruku vrijedna je ostavština i blago koje smo svi pozvani čuvati. TEHNIČKI PODACI Ukupna dužina: 57 km Dužina u NP Sjeverni Velebit: 16 km Prosječna širina: 1,20 m Najviša točka: 1630 m, NP Sjeverni Velebit Najnižna točka: 920 m, Baške Oštarije, Park prirode Velebit Prosječni nagib: 10% Najveći nagib: 20%, sedlo Crikvena, NP Sjeverni Velebit	A régi mesterek művészete A Premuzsics ösvény legmagasabb pontján állsz. Tökéletesen megtervezett és kivitelezett ösvény ez, amely gépek, beton és cement nélkül épült, emberi kezek által, és a kövek egymásra rakásának a művésztét képviseli. Az ösvényt a Velebit környékén lakó emberek generációi építették. A Velebiten hosszanti irányban futó ösvény – melyet Ante Premuzsics mérnök épített – mindenki számára könnyen hozzáférhetővé teszi a Velebit szívét. Az ösvény építését négy éve alatt - 1930 és 1933 között – helyi mesterek végezték, főleg a hegy lábánál lakók, és a Velebit tengerfelőli oldalán lakó emberek, akik tudták hogyan kell építkezni a kövekkel. A munkások sok héten át a helyszínen dolgoztak. Az ösvény-építés jól fizetett munka volt, és szó szerint életmentő az ott élő sokgyerekes családoknak, mert abban az időben ott szegénység uralkodott. Kezük munkájának eredménye ma is értékes örökség, kincs, amelyet mindannyiunk kötelessége megőrizni. MŰSZAKI ADATOK Teljes hossz: 57 km Az Észak-Velebit Nemzeti Parkon belüli hossz: 16 km Átlagos szélesség: 1.20 m Legmagasabb pont: 1630 m, Észak-Velebit Nemzeti Park Legalacsonyabb pont: 920 m, Baske Ostarije, Nature Park Átlagos emelkedés: 10% A legmeredekebb emelkedő: 20%, Crikvena-nyereg, Észak-Velebit Nemzeti Park	The art of old masters You are at the highest point Premuziceva Trail. It is perfectly designed and engineered, built without modern machinery, concrete and cement. It is the work of human hands and presented the true art of stacking stones together, that were built by successive generations of the people of Velebit. The constrution of the longitudinal Velebit toursist trail - built by engineer Ante Premužić - allowed easy access for everybody to the heart of Velebit. During the four years of building the trail, from 1930 to 1933, the work was done by local craftsmen, mainly from the foot area of the Velebit, and by village inhabitants from the coastal side of Velebit, skilled to work with stone. Workers were onsite conducted for several weeks. The construction of the trail was a well-paid job, and it was literally life-saving for the foothill families with many children, because at that time poverty did exist there. The work of their hands is a valuable inheritage and treasure that we are all invited to preserve. TECHNICAL DATA Total length: 57 km Length of the Northern Velebit National Park: 16 km Average width: 1.20 m Highest point: 1630 m, NP Northern Velebit Lowest point: 920 m, Baske Ostarije, Nature Park Average gradient: 10% The largest slope of 20%, saddle Crikvena, NP Northern Velebit

12.	Njima dugujemo Do 1933. godine u ove su se predjele Velebita, uz pokojeg domaćeg stanovnika, upućivali samo oni najhrabriji zaljubljenici Velebita. Ljudi čija je želja za otkrivanjem i istraživanjem onoga što kriju ova bespuća bila jača od svih pogibelji s kojima su se na putu do ostvarenja te želje morali suočiti. Rossijeva koliba, otvorena 1930. godine, bila im je sklonište od neprocjenjive važnosti. Povodom otvorenja nove planinarske kolibe, "Hrvatski planinar" je donio opširan prikaz proslave naslovljen "Planinarska slava na Velebitu" - Brojno učestvovanje planinara i seljačkog naroda. U to doba već vrlo star, Ljudevit Rossi nije mogao prisustvovati svečanosti, a na skupu je, uz govore brojnih planinarskih funkcionara i odličnika, pročitan njegov pozdrav.	Nekik tartozunk 1933-ig a Velebit ezen területeire csak a helyi lakosság látogatott el időnként, illetve egyes bátor Velebit-rajongók. Azok, akikben élt a vágy, hogy felfedezzék és megismerjék ezt a vadont. Vágyuk erősebb volt mint a veszélyektől való félelmük, amelyekkel útjuk során kellett szembe nézniük. A Rossi menedékházat 1930-ban nyitották meg, és nagyon fontos menedékhelyként szolgált. Az új menedékház megnyitására a "Horvát Hegymászók" ünnepséget rendeztek, "A Velebit-hegység Dicsősége" címmel, amelyen sok hegymászó és a környékeli lakosság vett részt. Az akkor már nagyon idős Ljudevit Rossi nem tudott résztvenni az ünnepségen. De jelen voltak a hegymászók tisztségviselői és kiválóságai, és felolvasták Rossi üdvözletét.	We owe them Until 1933 in these areas of Velebit were occasionally visited by the local population and by some of the bravest Velebit-lovers. People whose desire was to discover and explore the hidden wilderness, had a stronger will than all the danger which they had to face on their way to achieve their desire. Rossi's Cottage was opened in 1930, and served as a shelter of extremely high importance. For the opening event of the new mountain huts, "The Croatian Mountaineers" organized a nice celebration, with the title: 'The Glory of Velebit Mountain ". Many hikers and participated, and also local people. Ljudevit Rossi, who was very old by that time, was not able to attend the ceremony. Many mountain officials and notabilities were present, and Rossi's greeting was read.
	"Na dane 15-17. kolovoza o.g. vršila se rijetka dvostruka planinarska slava na Velebitu: svečana posveta i otvorenje nove visinske kolibe HPD-a na Rožanskim kukovima, koja je u počast g. Ljudevitu Rosiju, zaslužnom istraživaču Velebita, prozvana njegovim imenom, i ijedno proslava trogodišnjice Krajačeve kuće na Zavižanu... ... a za njim je g. Dr. Oblak u ime SPD-a pjesničkim zanosom veličao nedostižive čare i krasote Velebita, koji je samotni, a silno gorsko kraljevstvo, što se polagano otvara širim krugovima, pa ostaje unaprijed kao i dosada sačuvano onim izabranicima, koji ljube prirodu u njeznoj prvobitnosti. Upravo tima će u prvom redu služiti Rosijeva koliba."	"Ugyanazon év augusztus 15-17. között kettős dícsőséget ünnepeltek a Velebiten: hivatalosan megnyitották a Horvát Hegymászók Szövetsége új menedékházát a Rožanski kukovi területen, amelyet Ljudevit Rossi prominens hegyi-kutató tiszteletére róla neveztek el, és ugyancsak megünnepelték a hároméves Krajać-menedékházat a Zavižanon... .. és ezután Dr. Oblak - a Sport-hegymászók Szövetségének nevében - költői lelkesedéssel méltatta a Velebit páratlan báját és szépségét, amely egyedülállóan fenséges hegyi királyság, és amely lassan megnyitja ösvényeit, amelyek eddig csak kiválasztottak és a természetszeretők számára volt elérhető. Csapatunk a Rossi ház fenntartója lesz."	"On 15-17. August of the same year a rare double- glory of the mountain Velebit happened: the formal opening ceremony of the high-mountain hut of the Croatian Mountaineering Society on the "Rožanski kukovi", which was named after Mr. Louis Rossi, to his honor, as he was a prominent researcher of the Velebit Mountains, and there was a celabration also for the three-years-old Krajač shelter on Zavižan ... ... and after him Mr. Dr. Oblak - in the name of the Sport Mountaieering Society - with poetic enthusiasm praised the odd charm and beauty of Velebit, which is a unique, majestic mountain kingdom, which now slowly opens wider the gates which were reachable only for the chosen ones, who love nature in its delicate nativness. Our team will primarily maintain Rossi's Cottage. "
	"Cijela je svečanost protekla u najljepšem skladu i pretvorila se u sjajnu manifestaciju planinarske misli... Sviju se ugodno dojmilo, što se je na vrhove kršnog Velebita popeo lijep broj članica krasnog spola (6 iz Zagreba, 2 iz Karlovaca, 1 iz Siska, 1 is čakovca i velik broj ženskog svijeta (preko 60 iz Starigrada) i što su na Velebit stigli planinari iz dalekih naših krajeva. Taj je dojam još povećalo brojno sudjelovanje velebitskih gorštaka, koji su se uzverali na teško dostupne Rožanske kukove i pod sv. misom skladno pjevali lijepe narodne crkvene pjesme, što je na odlične goste učinilo prijatan dojam."	"Az ünneplés nagyon kellemesen telt, sok gondolattal a hegymászásról. Mindenkit lenyűgözött, hogy a Velebit karszt-hegyeit hányan mászták meg a szebbik nemből (hatan Zágrábból, ketten Karlovacból, egy Sisakból, egy Čakovecből, és sok nő a világ minden részéből (több mint hatvan) és egy Stari Gradból), valamint sok sziklamászó az ország minden részéből. A hatást fokozta, hogy néhány hegymászó, akik az elérhetetlen Rožanski kukovi csúcsait meghódították, szent énekeket énekeltek, amellyel a meghívott vendégeket elbűvölték."	"The entire celebration lasted in the most beautiful way with thoughts about mountain climbing. Everobody was pleasantly impressed, that the karst peaks of Velebit were climbed by a lot of ladies (6 from Zagreb, 2 from Karlovac, 1 from Sisak, 1 from Čakovec and a large number of women from the world (over 60) and 1 from Stari Grad), and by several Velebit mountain climbers from other parts of our country. This impression is increased by several rock-climbing mountaineers, who conquered the inaccessible "Rožanski kukovi" and in holy procession sang beautiful church songs, which impressed very much the invited guests. "
	Vjekoslav Novotni (1843-1928) Profesor prirodoslovlja, književni kritičar i autor školskih knjiga. Aktivni član Hrvatskog planinarskog društva od njegova osnutka i pisac prvih planinarskih vodiča.	Vjekoslav Novotni (1843-1928) A természettörénet professzora, irodalmi kritikus és tankönyvek szerzője. A Horvát Hegymászók Szövetségének aktív tagja a kezdetek óta, és az első hegyi utikalauzok szerzője.	Vjekoslav Novotni (1843-1928) Professor of natural history, literature criticist and author of school books. Active member of the Croatian Mountaineering Association since its beginnings and writer of first mountain guides.
	Ljudevit Rossi (1850-1932) Časnik i botaničar. Istraživao je floru Hrvatske najviše u okolici Karlovca, Lici, Velebitu i Hrvatskom primorju. Sabrao je herbarij s čak 30.000 listova (Herbarium Croaticum Rossianum), koji se čuva na Botaničkom Zavodu Prirodoslovno-matematičkog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu.	Ljudevit Rossi (1850-1932) Tisztviselő és botanikus. A horvát hegyvidékek flóráját kutatta Karlovac, Lika és a Velebit területén, valamint a horvát tengerparton. Gyógynövényeket gyűjtött, és 30.000 oldalas gyűjteménye készült (Herbarium Croaticum Rossianum), amelyet a Zágrábi Egyetem, Természettudományi és Matematikai karán, a Botanikai osztályon őriznek.	Ljudevit Rossi (1850-1932) Officer and botanist. He explored the flora of the Croatian highlands in the area of Karlovac, Lika, Velebit and the Croatian coast. He collected a herbarium with 30,000 sheets (Herbarium Croaticum Rossianum), which is kept at the Department of Botany, Faculty of Natural Sciences and Mathematics, University of Zagreb.
	Radivoj Simonović (1858-1950) Liječnik i istraživać Dinarskih planina. Pisao je i objavljivao vrijedne fotografije o planinama i životu ljudi u njima. O Velebitu je, u 17 pohoda, napravio više tisuća foto-ploča.	Radivoj Simonović (1858-1950) Orvos és kutató a Dinári-hegységben. Írt és fényképeket készített a hegyekről és az ott élő emberek életéről. Többezer fotólemezt készített a Velebitről 17 látogatása során.	Radivoj Simonović (1858-1950) Physician and researcher of the Dinaric mountains. He wrote and published valuable photographs of the mountains and the life of the people living there. During his 17 visits he took thousands of photo plates about Velebit.
	Dragutin Hirc (1853-1921) Prirodoslovac, botaničar, geograf, planinar, speleolog i putopisac. Jedan je od najplodnijih planinarskih publicista napisao je više od 1000 stručnih i popularnih članka.	Dragutin Hirc (1853-1921) Természettudós, botanikus, geográfus, hegymászó, barlangkutató és utikönyvek írója. Az egyik legsokoldalúbb publicista, aki több mint ezer szakmai és népszerűsítő cikket írt.	Dragutin Hirc (1853-1921) Nature scientist, botanist, geographer, mountain climber, caver and travel writer. One of the most prolific hiking publicist wrote more than 1000 professional and popular articles.
	Ivan Gojtan (1869-1939) Pravnik, novinar i publicist. Radio je u Gospiću kao sudac i odvjetnik. Napravio je i markirao mnoge velebitske staze, uređivao skloništa i promicao planinarenje Velebitom.	Ivan Gojtan (1869-1939) Ügyvéd, újságíró és publicista. Gospićban dolgozott, mint bíró és mint ügyész. Útjelzésekkel látta el a Velebit ösvényeit, szervezte a menedékházakat, és népszerűsítette a Velebitben a hegymászást.	Ivan Gojtan (1869-1939) Lawyer, journalist and publicist. He worked in Gospić as judge and prosecutor. He made the markings on many trails of Velebit, the organized shelter and promoted Velebit mountain climbing.
	Josip Pasarić (1860-1937) Profesor, političar i planinarski publicist. Pisao je putopise i stručne članke i bio predsjednik Hrvatskog planinarskog društva i urednik planinarskih časopisa.	Josip Pasarić (1860-1937) Professzor, politikus, a hegymászás publicistája. Utikönyveket írt, és szakmai cikkeket és a Horvát Hegymászó Szövetség elnöke volt és egy hegymászó folyóirat szerkesztője.	Josip Pasarić (1860-1937) Professor, politician and publicist of mountain climbing. He wrote travel guidebooks and professional articles and was the president of the Croatian Mounteneering Association and editor of a hiking magazine.
	Miroslav Hirtz (1878-1944) Zoolog, pjesnik i putopisac, profesor na Šumarskoj akademiji u Zagrebu. Pisao je putopise, priće i pjesme.	Miroslav Hirtz (1878-1944) Zoológus, költő és utikönyv író, professzor a zágrábi Erdészeti Akadémián. Útleírásokat, meséket és verseket írt.	Miroslav Hirtz (1878-1944) Zoologist, poet, travel writer, and professor at the Forestry Academy in Zagreb. He wrote travel books, stories and poems.
	Ivan Krajač (1877-1945) Pravnik, financijski stručnjak i političar. Neumoran planinar i istraživač Velebita, reformator hrvatskog planinarstve te aktivni zaštitar prirode i autor brojnih članaka o Velebitu. Njegova vizija bila je turistička valorizacija i otvoranje Velebita posjetiteljima.	Ivan Krajač (1877-1945) Ügyvéd, pénzügyi szakember és politikus. Fáradhatatlan hegymászó és Velebit-kutató, a horvát hegymászás reformere, aktív természetrajongó, sok Velebitről szóló cikk szerzője. Elképzelése volt a turisztika hasznosítása és a Velebit megnyitása a látogatók előtt.	Ivan Krajač (1877-1945) Lawyer, financial expert and politician. A tireless hiker and explorer of Velebit, reformer of Croatian mountain climbing, active nature lover, and author of many articles about Velebit. His vision was tourist valorization and the opening Velebit for visitors.
	Josip Poljak (1882-1962) Geolog, direktor Geološko-paleontološkog muzeja u Zagrebu, stručnjak za geologiju krša i speleologiju, popularizator prirodnih znanosti i pisac prvog Planinarskog vodiča po Velebitu. Osnovao je sekciju za istraživanje spilja pri Hrvatskom planinarskom savezu.	Josip Poljak (1882-1962) Geológus, a zágrábi Geológiai és Őslénytani Múzeum igazgatója, a karszt-geológia és a barlangkutatás szakértője, a természettudományok népszerűsítője, az első Velebit túrakönyv szerzője. Ő alapította a Horvát Hegymászók Szövetségében a barlangászati szakosztályt..	Josip Poljak (1882-1962) Geologist, director of Geology and Paleontology Museum in Zagreb, expert on the geology of karst and speleology, popularizer of the natural sciences and author of the first mountain guide for Velebit. He founded a section of cave exploration in the Croatian Mountaineering Association.
	Ante Premužić (1889-1979) Šumar, bavio se regulacijom bujica, pošumljavanjem krša, trasirao brojne šumarske putove i staze po Velebitu i drugdje.	Ante Premužić (1889-1979) Erdész volt, árvízszabályozáson dolgozott, éa a karszt újraerdősítésén, sok erdei utat és ösvényt fedezett fel a Velebiten és másutt.	Ante Premužić (1889-1979) He was a forester, worked for a flood control, re-forestation of Karst, traced a number of forestry roads and trails in Velebit and elsewhere.
	Ivo Horvat (1897-1963) Botaničar, profesor na Veterinarskom fakultetu. Istraživao je Balkanski poluotok, a posebno Dinaride. Bavio se kartiranjem vegetacije, autor je brojnih znanstvenih i popularnih članaka. Bio je aktivan planinar i zaštitar prirode.	Ivo Horvat (1897-1963) Botanikus, professzor az Állatorvosi Karon. A Balkán félszigeten végzett kutatásokat, és főleg a Dinári-hegységben. Részt vett a növényvilág feltérképezésében, számos tudományos és népszerűsítő cikk szerzője volt. Aktív túrázó és természetrajongó volt.	Ivo Horvat (1897-1963) Botanist, professor at the Faculty of Veterinary. He explored the Balkan Peninsula, especially the Dinarides. He was involved in the mapping of vegetation, was author of numerous scientific and popular articles. He was an active hiker and nature lover.
	Branimir Grušić (1901-1975) Lijeňik-otorinolaringolog, akademik. Doktorirao je etnografiju i objavio mnoštvo medicinskih, planinarskih i antropogeografskih članaka. Dugo je godina istraživao Dinaride i stvorio bogatu fototeku.	Branimir Grušić (1901-1975) Orvos és akadémikus. A néprajz-tudományok doktora. Sok gyógyszerészeti kiadványa jelent meg, cikkeket írt hegymászásról és földrajzi témákról. Sok éven át kutatta a Dinári-hegységet és gazdag fotógyűjteményt hozott létre.	Branimir Grušić (1901-1975) Doctor-otolaryngologist and academic. Achieved Ph.D. in ethnography, and published many in medicine sciences, wrote articles about hiking and geography. Though many years he explored the Dinarides and created a rich photo library.

13.	Svjedoci nemirnih vremena Jelar breče su stvorene dramatičnim procesima drobljenja, kršenja i izdizanja. Breče ili kršnici su stijene nastale cementacijom uglatih do poluzaobljenih ulomaka (fragmenata) stijena. U Sjevernom Velebitu nalaze se isključivo Jelar breče, koje se sastoje od ulomaka karbinatnih stijena jurske, kredne i paleogenske starosti. One su se miljunima godina odronjavale po padinama izdignutih brda stvarajući točila, i taloˇile se u pradavnim uvalama i udolinama, gdje su bile podvrgnute procesu cementacije. Tektonskim pokretima Jelar breče su se ponegdje izdigle i do visine od preko 1600 metara, tvoreći i ove kukove. Veličina ulomaka koji tvore Jelar breču može biti od 2 mm do preko nekoliko metara.	A földtörténeti korok tanui A „Jelar breccsák” kialakulása olyan drámai folyamatok eredménye, mint a törmelék-képződés, a karsztosodás és a kiemelkedés. A „breccsák” olyan sziklák, amelyek cementesedéssel keletkeztek, kisebb sziklatörmelékből.. Az Észak-Velebitben csak olyan „Jelar breccsák” vannak, amelyek karbon sziklatörmelékből formálódtak a Júra, a Kréta és a Paleogén förldtörténeti időszakokban. A hegyoldalak eróziójából keletkező kőtörmelék lesodródott, és lerakódott az öblökben és a patakokban, ahol cementesedési folyamatban megszilárdult. A tekntonikus mozgások következtében a „Jelar breccsák” esetenként kiemelkedtek, akár 1600 méteres magasságba is, és így keletkeznek a „kuk”-ok. (kukovi). A kődarabok mérete a 2mm-estől a többméteresig terjedhet.	Witnesses of prehistoric times „Jelar breccias” are created by dramatic process of crushing, karst-movements and upthrusting. „Breccias” are rocks formed by cementing of smaller rock fragments. In Northern Velebit there are solely such Jelar breccias, which consist of carbonate rock fragments formed during Jurassic, Cretaceous and Paleogene ages. The slopes of a hill is eroded through millions of years, the rock fragments are being adrifted, and encrusted in ancient bays and creeks where they were subject of the process of cementing. By tectonic movements „Jelar breccias” are occasionally lifted to a height of over 1600 meters, and forming rock hips (kukovi). The size of fragments that form the „Jelar breccias” might be from 2 mm up to several meters.

14.	Vatromet boja Poseban ukras uz Premužićevu stazu ljeti predstavljaju živahno obojene ponikve, koje izgledaju poput malih žutih, ljubičastih ili bijelih vrtova. U malim ponikvama (docima) dugo se, ponekad i čitavo ljeto zadržava snijeg koji navlažuje tlo. Zbog toga se ovdje razvila posebna vegetacija, snježnica, s mnogo karakterističnih bilnjih vrsta, poput austrijskog divokozjaka i sive ljepike. Iako maleni, u prošlosti su ovčarima bili vrlo važni jer su ih tijekom kratkog ljetnog boravka na vršnom dijelu Velebita ljudi koristili kao pašnjake i livade košanice. .	A szivárvány színei Nyáron a Premuzsics ösvény különleges díszei az élénk színekben pompázó víznyelő gödrök, amelyek sárga, lila vagy fehér virágos kiskertekre hasonlítanak.. A kis víznyelőkben gyakran sokáig megmarad a hó. Éppen ezért itt különleges növényzet fejlődött, sokfajta gyógynövény, osztrák orchidea és a havasu bérclapu (Adenostyles alliariae). Habár a víznyelők területe kicsi, régen nagyon fontos hely volt a helyi juhászok számára, akik legelőnek vagy zöldséges kertnek használták.	The colors of the rainbow In summer special decoration of the Premužiićevu path are the vivid colored sinkholes, which look like small yellow, purple or white gardens. In the small sinkholes sometimes much snow covers the ground. That is why these spots developed special vegetation, with many distinctive herbal species, such as the Austrian Orchid and Adenostyles alliariae. However the sinkholes have little area, it was very important for the local sheperds, who used it as pasture or vegetable garden.

15.	Put u podzemlje Na prvi pogled nevidljivi, oko vas se nalaze brojno ulazi u tajanstveno podzemlje Sjevernog Velebita. Jama je vertikalna šupljina strmih, u pravilu malog promjera i velike dubine. Jame su česte i tektonski razdrobljenim zonama s mnoštvom pukotina duž kojih voda otapa karbonate stijene, proširujući ih i produbljujući. U Nacionalnim Parku Sjeverni Velebit dosad je otkriveno više od 200 jama, a najviše ih je u strogom rezervatu Hajdučki i Rožanski kukovi. Lukina jama, duboka 1392 metra među najdubljim je jamama na svijetu, a u jami Velebita nalazi se najveći podzemni okomiti zid na svijetu (513 m). Speleolozi, istraživači dubokih jama, su ljudi posebna kova. Njihov entuzijazam i hrabrost stalno donose nove spoznaje o svijetu ispod naših nogu. Zahvaljujući njima Sjeverni Velebit je po jamama prepoznati i u svijetu.	Járat a föld alatt Első látásra nem látszik, de körülöttünk sok bejárata van az Észak-Velebit rejtélyes földalatti világának. A baralang meredek függőleges járat, általában szűk átmérőjű és mély. A barlangokat gyakra tektonikus repedések tagolják, és a víz oldja a mészkövet, szélesítve és mélyítve a járatokat. Az Észak-Velebit Nemzeti Parkban jelenleg több mint 200 felfedezett barlang van, és a legtöbb a Hajdučki and Rožanski kukovi területen. A Lukina barlang 1392 m mély, és a világ legmélyebb barlangjai közé tartozik, és a velebiti barlangok közül a legnagyobb függőleges fallal rendelkezik (513 m). A barlangászok és mélybarlang-kutatók különleges emberek. Lelkesedésük és bátorságuk folyamatosan új ismereteket hoz a lábunk alatt levő világról. Ennek köszönhető, hogy az Észak-Velebit a barlangjairól vált híressé a világban.	Descending under the ground At first glance unseen, but around you there are many entrances into the mysterious underworld of Northern Velebit. The cave is a steep vertical cavity, usually of small diameter and large depth. Caves are often fragmented through tectonic zones with lots of cracks along, and the water dissolves carbonate rocks, extending and deepening them. In the National Park Northern Velebit currently more than 200 caves are discovered, and most of them in the wild reserve of Hajdučki and Rožanski kukovi. Lukina cave is 1392 meters deep, is among the deepst cave in the world, and it has the largest vertical wall (513 m) among the caves of Velebit. Cavers and deep cave explorers are special people. Their enthusiasm and courage continuously bring new knowledge about the world beneath our feet. Thanks to them, Northern Velebit is famous of its cavesin the world.

16.	Život u pukotini Posebnu čar velebitskim stijenama daju cvjetovi biljaka pukotinjarki. Malo tla nakupljenog u pukotinama dovoljno je za život ovim nježnim biljakama. U pukotinama stijena razvijaju se posebne bilnje zajednice. Uz vrste koje su šire rasprostranjene u plainama Europe, kao što je zelena slezenica (Asplenium trichomanes-ramosum), ovdje rastu i mnoge vrste endemične za dinarski krš, poput Kitajbelovog pakujca (Aquilegia kitaibelii), nježne pjeskarice (Arenaria gracilis), rascjepkane slezenice (Asplenium fissum), Valdštajnove zvoničke (Campanula waldsteiniana), hrvatske bresine (Micromeria croatica) i drugih.	Élet a sziklarepedésekben A sziklarésekben élő növények különös varázst adnak a Velebiti sziklavilágnak. E növények megélhetéséhez elég egy kis föld, ami a résekben összegyűlik. A sziklarésekben különleges növényközösség él. Az európai vidékeken elterjedt páfrányok (Asplenium trichomanes-ramosum) mellett élnek itt a dinári karsztvidék jellegzetes fajai, mint például a haranglábak (Aquilegia kitaibelii), a homokhúr (Arenaria gracilis), a fodorka (Asplenium fissum), az erdei harangvirág (Campanula waldsteiniana), a horvát mikroméria (Micromeria croatica) és egyebek.	Life in the cracks The flowers growing in the cracks of the stones give a special charm of Velebit rocks. A little soil accumulated in the cracks is sufficient for the life of these delicate plants. In the cracks of rocks a special plant colony developed. In addition to species that are widely distributed in the plains of Europe, as (Asplenium trichomanes-ramosum), here grow many endemic species of the Dinaric karst, such as Aquilegia kitaibelii, Arenaria gracilis, Asplenium fissum, Campanula waldsteiniana, Micromeria croatica and others.

17.	Stvorena snijegom Bukva (Fagus Sylvatica) je najrasprostranjenija vrsta drveta u Hrvatskoj. Kao malo koja vrsta prilagođena je raznolikom ekološkim uvjetima, tvoreći razme tipove šuma. Na sjeveru izloženim padinama, velikih nagiba, razvija se pretplaninska bukova šuma. Osebujna, pri tlu poput lule savijena stabla, razlikuju je od svih drugih bukovih šuma. Zbog dugotrajnog pritiska snijega, nježna stabla bukovih mladica savijaju se pri bazi. Kako mlade bukve rastu, njihova debla postaju sve čvršća i uspravljaju se. U ovoj šumskoj zajednici rastu vrste tipićne za bukove šume.	A hó munkája A bükk (Fagus sylvatica) a legelterjedtebb fa Horvátországban. Hasonlóan más fajokhoz, ezek a fák is adaptálódnak a különböző környezeti körülményekhez, és így jellegzetes erdők keletkeztek itt. Északon, a nyitott, meredek lejtőkön magashegyvidéki bükkfajok élnek. Jellegzetes, hogy a fák föld feletti része meggörbül, ami különleges dolog más erdőkhöz képest. A hosszú időn át megmaradó nagy mennyiségű hó nyomása miatt a fiatal fák föld feletti része meggörbül. Ahogy nőnek, ez az érdekes "térd"-alak megmarad és megszilárdul, Ezek a bükkfa közösségek különböznek más bükkfa-erdőktől.	The work of the snow Beech (Fagus sylvatica) is the most widespread tree specie in Croatia. Similary to some kind of species, these trees are adapting to the different environmental conditions, forming a special type of forest. In the north, on the open and steep slopes, high-mountain beech forest is growing. It is typical that the trees close to the bround have bended, knee-shaped form, and this is different to other forests. Due to the log-term pressure of the snow, the young, gentle trees are bending close to the ground. Then as they grow, and become strong, their "knee"-shape stays forever. In these forests there are differetn type of beech tree communities

18.	Pogled na kukove Nakon što ste prije nekoliko sati krenuli s početne točke, teško van je zamisliti da se nalazite svega 7,5 km zračne linije od Planinaskog doma Zavižan, pod Vrhom Vučjak. S ovog se mjesta pruža prekrasan pogled na Rožanske kukove, dio rezervata Hajdučki i Rožanski kukovi! Strogi rezervat Hajdučki i Rožanski kukovi proglašen je 1969. godine. Jedan je od najljepših dijelova Nacionalnog parka Sjeverni Velebit, a namijenjen je znanstvenim istraživanjima i posjećivanju u svrhu obrazovanja.	Kilátás a karszt-sziklákra A kiinduló ponttól való néhány órai túrázás után nehéz elképzelni, hogy légvonalban csak 7,5 km-re van a Zavizsán hegyiház. Itt vagyunk a Vucsják csúcs alatt. Erről a pontról pompás kilátás van a Rozsanszki sziklákra, amely a „Hajdučki i Rožanski kukovi” természetvédelmi terület része. A Hajdučki kukovi területet 1969-ben nyilvánították védett természeti területté. Ez az Észak-Velebit Nemzeti Park egyik legszebb területe, tudományos kutatások és oktatási célú látogatások helye.	View of the karst-rocks After a few hours hiking from the starting point, it is hard to imagine that the distance is only 7.5 air-kilometers from the Zavižan mountain shelter. We are under the peak of Vučjak. From this place there is magnificent view to Rožanski Rocks which is part of the Reserve „Hajdučki i Rožanski kukovi”! Hajdučki kukovi as Natural Protected Area was declared in 1969. This is one of the most beautiful parts of Northern Velebit National Park, and is destination for scientific research and visits for educational purpose.

19.	Svijet koji nastaje Osim sto magično privlače svojom ljepotom, velbitski su travnjaci i prava riznica biološke raznolikosti. Stvorio ih je najvećim dijelom čovjek krčeći šumu i napasajući stoljećima svoju stoku na planini. Samo mali dio planinskih travnjaka (rudina) razvio se posve bez utjecaja, zbog vrlo ekstremnih mikroklimatskih prilika, kao što je izloženost jakim vjetrovima i odnošenje zaštitnog snježnog pokrivača. S nestankom stočarenja na većini travnjaka dolazi do prirodnog procesa zaraštavanja (sukcesije) drvenastim vrstama, ponajprije planinskom klečicom (Juniperus communis ssp. nana) i zimzelenom medvjetkom (Arctostaphylos uva ursi). .	A rejtőzködő világ Varázslatosan vonzó szépségük mellett, a velebiti füves pusztaságok a biológiai változatosság kincsesházai. Ezeket az emberek hozták létre, s miután eltakarították az erdőket, e területeket a marhák legeltetésére használták évszázadokon keresztül. Csak kevés füvespusztát tudtak így kialakítani a nehéz időjárási körülmények, az erős szél és a vastag hótakaró miatt. A legeltetés eltűnésével a füvespuszták nagy részét hegyi növényekkel növi be a természet, elsősorban közönséges borókával (Juniperus communis ssp. nana) és örökzöld medveszőlővel (Arctostaphylos uva ursi).	The hidden world Besides being magical and attractive by its beauty, the Velebit grassland is a real treasury of biological diversity. These were created by men removing forests and through centuries using these areas for feeding the cattles. Only a small part of the mountain grasslands (swards) were developed in this way, due to the very extreme climate conditions, such as exposure to high winds and the thick, protective snow cover. With the disappearance of herding, on most of the grasslands there is a natural process of overgrowing (succession) by woody species, primarily Common Juniper (Juniperus communis ssp. nana) and Evergreen Bear-berry (Arctostaphylos uva ursi). . .

20.	Obična bukva? Promotrite malo pažljivije ova kržljava, izvinuta stabla. Na trenutak možete pomisliti da ste se našli u svijetu nekih čudesnih i tajnovitih bića iz bajke, a ne u "običnoj" bukovoj šumi. Na vršnim dijelovima Velebita, klimatski uvjeti su iznimno nepovoljni, pa se bukova šuma razvija i obliku klekovine poprimajući katkad vrlo osebujan izgled. Stabla su nepravilna i niska, tanka i često izlomljena, no odolijevajući svim nedaćama uspijevaju zatvoriti svoj životni ciklus od sjemenke do ploda. Medu klekovinom ponekad rastu i drugi grmovi poput planinske kozokrvine (Lonicera alpigena).	Egyszerű bükkfa? Nézzük meg közelebbről ezt a satnya, szánalmas fát. Egy pillanatra úgy érezhetjük, hogy csodálatos és rejtélyes lények mesevilágába kerültünkl, és nem is egy egyszerű bükkfa erdőben vagyunk. A Velebit magas területein az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, és a bükkfák itt különleges formákat alkotva növekednek és tekerednek. A fák kicsik és szabálytalan alakúak, vékonyak és sokszor eltörnek, de ellenállnak egész életükben a csapásoknak a csírázástól a termés hozatalig. A göcsörtös fák között más növények is élnek, például az alpesi lonc (Lonicera alpigena).	Ordinary beech? Look little bit closer at this stunted, poor tree. For a moment you would think that you are in a world of some wonderful and mysterious creatures from the fairy tales, and not in an "ordinary" beech forest. At the peak areas of Velebit the climatic conditions are extremely unfavorable, and the beech forest is growing and creeping in a way, which results sometimes in very extraordinary forms. The trees are low and of irregular form, thin and often broken, but resisting to all disasters through their life, from the starting their life as a seed until maturing crop. Among the creeping trees sometimes other shrubs grow, such as mountain honeysuckle (Lonicera alpigena).

21.	Lete, hodaju, gmižu... Ljeti na travnjacima uz Premužićevu stazu možete nesmetano promatrati mnoštvo šarenih leptira. No krećete li se pažljivo i tiho, možda ćete imati sreću nâčas ugledati i neke od većih životinja. Vuk, medvjed, ris i divlja mačka stalni su stanovici Nacionalnog parka Sjeverni Velebit. Budući da se nalaze na vrhu hranidbene piramide, ukazaju na to da je područje Parka još uvijek dovoljno očuvano. Najčešće se može vidjeti medvjed, koji će se brzo udaljiti čim osjeti nečije prisustvo. Na stjenovitim glavicama kukova može se opaziti i divokoza, a uz samu stazu se daju promatrati gmazovi poput velebitske gušterice ili poskoka. Ponekad se u preletu može zapaziti suri orao ili bjeloglavi sup. U Parku živi više od stotinu vrsta danjih leptira. Mnogi od njih mogu se vidjeti i uz Premužićevu stazu, a neke su vrste, poput pojedinih okaša, isključivoplaninske.	Repülnek, járnak, másznak... Nyáron a réteken a Premucsics ösvény mentén sokféle színes lepkét látni. De ha elég óvatosan és csendesen haladunk, akkor egy pillanatra nagyobb állatokat is láthatunk. A farkas, a medve, a hiúz és a vadmacska az Észak-Velebit Nemzeti Parkban állandó lakók. Ők a táplálkozási lánc tetején vannak, ami azt jelzi, hogy a park megfelelően megőrzött természetes környezet. Mostanában egyre gyakrabban látni medvét, aki elbújik, amint érzi valaki közelségét. A sziklás csúcsokon zergét is láthatunk, és az ösvényeken gyíkokat és homoki viperát (poszkok). A magasban néha látni szirti sast és griffmadarat. A parkban több mint száz lepkefaj él. Sokat látni a Premuzsics ösvényen is, és néhány olyan fajt is, mint például a szemeslepke, amely kizárólag hegyeken él.	They fly, walk, crawl ... In summer, on the meadows along the Premužić Trail you can freely observe the variety of colorful butterflies. But if you move on carefully and quietly, you might have a chance to see some of the larger animals for a moment. Wolf, bear, lynx and wild cats are permanent inhabitants in Northern Velebit National Park. They are on the top of the nutritional pyramid, and this indicates that the area of the park is still well-preserved. Nowadays more often you can see the bear, who hide herself as soon as she feels someone's presence. On the rocky hilltops chamois can be observed, and along the path you can meet reptiles, such as lizards or horned-noise viper. Sometimes in the high you can see golden eagle or griffon vulture. In the park there are more than a hundred species of butterflies. Many of them can be seen along the Premužić Trail, and some special species, such as Satyrinae, which lives exclusively on mountains.