Horvát klasszikus zeneszerzők
Egyéves zágrábi tartózkodásom során néhány horvát zeneszerzőt próbáltam felkutatni, és ebből itt egy rövidke ismertetőt
állítottam össze, teljességre nem törekedve.

Pavle Dešpalj (1934 június 18. Blato, Korčula – ) horvát zeneszerző és karmester Zágrábban tanult zeneszerzést 1962 és 1967 között. A Zágrábi Rádió és Televízió (RTZ) Szimfónikus Zenekarának főkarmesterere és 1963 óta az RTZ Kamarazenekarának is és vendégkarmester a Zágrábi Filharmóniában. A zadari Szent Donát zenei esték egyik alapítója volt 1960-ban, és 1966-ban megalapította a Belgrádi Kamaraegyüttest. 1967 után az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott és 1970-ben megválasztották zenei igazgatónak és karmesternek az Orlandói Szimfónikus Zenekarba. 1980 és 1985 között a Zágrábi Filharmónikus Zenekar főkarmestere és 1987 óta a Zágrábi Zeneakadémia professzora. A Dubrovniki Zenei Fesztivál zenei vezetője és 1988 óta a Horvát Tudományok és Művészetek Akadémiájának (HAZU) tagja. Íme egy koncertrészlet (videó):   Ünnepi parádé kürtökre és zenekarra  - 13,6 Mbyte A mű eredeti címe: Pavle Dešpalj: Svečana parada za rogove i orkestar A zenei részlet a Lisinski termeben 2009 november 26-án tartott koncertről való, ahol a szerző vezényelt.

Dora Pejačević (1885 szeptember 10. – 1923 március 5.) késő-romantikus horvát zeneszerző Apja Teodor Pejačević horvát bán volt, anyja Lilla Vay de Vaya magyar bárónő volt, aki elsőként zongorázni tanította. Dora 12 évesen kezdett komponálni, majd Zágrábban, Drezdában és Münchenben tanult zenét. Magányos életet élt, de zenészekkel és írókkal tartott kapcsolatot. 37 évesen Münchenben gyermekszülésben húnyt el, és a Pejačević-birtokon temették el a horvátországi Našice városban. 58 késő-romantikus stílusú kompozíciója maradt fent: dalok, zongoraművek, kamarazenekari és nagyzenekari művek. Egy rövid zongoradarabja itt hallható:  Krizantémok  - 3,2 Mbyte

Boris Papandopulo (1906 febr. 25. Honnef am Rhein –1991 okt. 16. Zágráb) horvát zeneszerző és karmester Konstantin Papandopulo, görög nemesember és Maja Strozzi-Pečić horvát operaénekesnő fia volt. Zeneszerzést Zágrábban és karmesteri tudományokat Bécsben tanult. Zágrábban a "Kolo" kórus és Splitben a "Zvonimir" kórus vezetője volt. A Horvát Nemzeti Színház operaigazgatója volt, és a Horvát Rádió Szimfónikus Zenekarának a karmestere, operaigazgató Rijekában, karmester a szarejevói, zágrábi és spliti operában. Boris Papandopulo életműve az egyik legnagyobb a horvát zenében, több mint 440 művet komponált. Itt hallható Hegedűversenyének 2. tétele (Andante sostenuto, molto cantabile)  - 8,1 MByte

Luka Sorkočević báró (másnéven: Luca Sorgo; 1734 jan.13.  -  1789 szept. 11.) dubrovniki preklasszikus zeneszerző (az akkor Ragúzai Köztársaságban) Luka (Lukša) Sorkočević Dubrovnikban született. Zenetanára Giuseppe Valentini, olasz zeneszerző volt, aki a dubrovniki Katedrális karvezetője volt az 1750-es években. Később Rómában tanult zeneszerzést Rinaldo di Capuától. Később feleségül vette a társadalmi és politikai életben jelentős szerepeket betöltő Luccari (Lukarević) család egyik lányát. Bécsben találkozott a kor jelentős zeneszerzőivel, Gluckkal és Haydnnal. Súlyos betegséggel küszködve életének véget vetett, leugrott dubrovniki palotájának a harmadik emeletéről 1789-ben, 55 éves korában. Jelentős preklasszikus zeneszerző volt, zenéje átmenet a barokk és a klasszikus stílus között. Zeneműveit a családja őrizte meg  a dubrovniki ferences kolostor arhívumában. Nyolc szimfóniát írt, egy hegedű szonátát és fuvola triót. Itt hallható III. D-dúr szimfóniájának a 2. tétele  - 2,2 Mbyte.

Ivan Zajc, 1832-1914 horvát zeneszerző Ivan Zajc a milánói konzervatórium növendékeként tanult zenét híres mesterektől, 1850-1855 között. Már hallgatóként is díjakat nyert: például első díjat a La Tirolese c. operájáért 1855-ben. Családi okok miatt a Teatro Alla Scala karmesteri pálcáját visszautasította, és Rijekába ment, ahol karmesterként, kocertmesterként és zeneszerzőként tevékenykedett. 1862-ben Bécsbe költözött és első, a "Csapat a fedélzeten" c. operettjével  1863-ban átütő sikert aratott. Befolyásos horvát személyek rábeszélésére1870-ben Zágrábba költözött, hogy ott a zenei életet fellendítse. A Horvát Nemzeti Operaház igazgatójaként működött nyugdíjazásáig. A horvát zenei élet megbecsült és nagyon sikeres személyiségeként halt meg 1914.-ben. Legismertebb műve Nikola Šubić Zrinski c. operája, amely a horvát nemzeti opera alapműve. Nikola Šubić Zrinski nem más, mint Zrínyi Miklós horvát bán, akit mi magyarok Szigetvári Hősként tisztelünk, és aki kis csapatával védte a magyarországi Szigetvár erődítményét az óriási túlerőben lévő török csapatokkal szemben. Egy rövid orgonaműve hallható itt:  4. Preludium (Truzaljka) op. 787. br. 4  - 2 MByte