2010.01.10. 23:32
·
? Mosonszentjános
Nagyszülők
Ámon Henrik szülei:
Apja: Ámon Pál (1841-?), akinek a szülei: Ámon Pál (1794-?) és
Garreisz Terézis (1804-?)
Anyja: Heiling Terézia (1834-?), akinek a szülei: Heiling Mihály
(1804-?) és Kritz Josepha (1813-?).
Feleség neve Fáni (Stefánia) volt.
Hat gyerekük volt: Ámon Teréz (Tercsi), Ámon Károly, Ámon Imre, Ámon Ferenc, Ámon Emerencia (Menci), Ámon Aladár
· Ámon Henrik - lásd. külön lapon: Ámon Henrik
·
Ámon Helén (1867-1938) - Feleségül ment
egy Csorna falubeli férfihoz (Nyugat-Magyarországon), akinek a neve Fraszt Károly
volt, és akinek a foglalkozása “kékfestő” (“blue painter”) volt. Ez
jellegzetes kékszínű vászonanyag, fehér mintákkal. Unokája Fraszt Pál szintén ezt
a foglalkozást folytatta. Újságcikk is jelent meg Fraszt Károly tevékenységéről
és az üzletéről (folyóirat: Ország Világ, 1971 okt. 13.).
Információ Fraszt Mártától: Fraszt Pál felesége Barna Mária, gyermekeik: Fraszt Márta, Fraszt Nikolett, Fraszt Csaba.
Az ÁMON-FRASZT családi kapcsolatok: Fraszt Márta és Ámon Klára
(1) Fraszt Máriától származó információ:
Ámon Károly,
- aki Ámon Adolf egyik fia volt - családjával Jánossomorján (akkori neve: Mosonszentjános) élt a
kitelepítésig. T.i.: A Magyar Kormány a németeket kitelepítette a II.
Világháború után, 1946 és 48 között. EzutánAusztriában élt a család.
Ámon Károly lányai: Ámon Gabriella (2010)-ben halt meg és Ámon Mária.
(2) A webről származó infomáció:
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/Janossomorja/pages/007_Fuggelek.htm
Az idősebb Ámon Pál,
- aki 1794-ben született Neusiedl am See faluban - a "Szentjánosi
őrsereg" (nemzetőrség) tagja volt, amely 1848 május 18-án 261 főt
számlált.
(3) A webről származó információ:
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/Janossomorja/pages/007_Fuggelek.htm
Az
1920-as évek végén illetve a 30-as években (talán) Ámon Adolf mind a
négy fia tagja volt a Mosonszentjánosi Egyesített Sportegyletnek:
..... Ámon Aladár gimnáziumi tanuló, Ámon Imre biztosítási ügynök, Ámon Ferencz orvostanhallgató , Deák Sándor építész, Weisz Pál vendéglős, Despoth János körállatorvos, Schmidt Márton gabonakereskedő, Ámon Károly magántisztviselő, ....
(4) A webről derült ki:
Ámon Adolf igazgatósági tag volt a Szórády malom igazgatóságában.
Forrás: http://itality.blog.nlcafe.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=33704
A Jánossomorja c. könyvben szerepel a mosonszentjánosi Szórády-féle hengermalom:
"A helyi vállalkozó első nagyobb, iparszerűen működő malmát az egyik fő közlekedési útvonalon, Ausztria felé, illetve onnan történt szállításokra alapozták. Mayer Márton (korcsmáros) és Társai féle "Katalin" gőzmalmát 1900-ban nyitották meg. Az idő során "Katalin gőzmalom részvénytársaság Mosonszentjános" néven szereplő vállalkozás 1910 áprilisában feloszlott és felszámolták. A malmot ugyanis megvásárolta egy Ratzenböck Károly nevű öntésmajori (Kapuvár) birtokos és nagybérlő.
A nagy lehetőséget azonban elsőnek a soproni Szórádyak ismerték fel. 1894-ben megindult a munka a vármegye második legnagyobb szemesterménytárolója, a Szórády István és Társai (fiai) néven bejegyzett vállalkozásban. A "Rozália" nevet kapott nagy műmalom közvetlen vasúti kapcsolatával és modernnek számító berendezésével és tőkeerejével hamarosan tönkretette a fentebb említett helyi vállalkozók malmát. A cég 1911-ben Szórády-féle Hengermalom Rt. néven 500 000 koronás alaptőkével részvénytársasággá alakult. Vezérigazgató Szórády Kálmán, helyettese Szórády Béla, ügyvezető igazgató Juba Gyula, igazgatósági tagok Ámon Adolf, Bozzay Miklós és Töreky Aladár lettek, a felügyelő-bizottságba póttagként bekerült Schmidt Márton is.
Hamarosan kiépítették a vasúti iparvágányt is. Az üzemet tulajdonosai 1920 után 'Szórády-féle Hengermalom Rt. Mosonszentjános' néven üzemeltették. 1924-ben bekövetkezett vezetőségváltáskor a korábbi könyvelő, a kereskedelmi akadémiát végzett Tóth István lett az rt. igazgatója. Ekkor a Szórádyak vagyonának kiváltása érdekében nagyobb alaptőke-emelésre is sor került. A cég a gabonaőrlés mellett 1935 végétől újabb közellátási szerepet vállalt a zsellérerdőben létesített sertéshizlaldával. A cég országos hírnevet is szerzett az 1928. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott termékeivel. Az aranyérmet hozó kiállításuk fő attrakciója 84 darab díszes üveghengerben elhelyeztt termékeiket. Ezek közérthetően mutatták be az őrlemények egyes fokozatait, azok fajtáit és a modern malomipar teljese termékskáláját. "
